Megyeri László kiállítás

Tisztelt Művészet barátok! Hölgyeim és Uraim!

Nincs nagy gyakorlatom kiállítások megnyitásában, ezért nézzék el a hibáimat. Azt megfigyeltem, hogy szívesen használnak a szónokok idézeteket, ezt teszem.

"Itt állok, mást nem tehetek"
Miként Luther Márton mondta, amikor az egyházi bíróság elé idézték téziseinek kifüggesztéséért. Engem ugyan nem idéztek ide, hanem felkértek a megnyitóra, Szekeres Erzsó a Levendula Galéria tulajdonosa és Megyeri László szobrász barátom.

Megyeri László munkásságát és őt magát is, mintegy 15 éve ismerem. Először a restaurátort kerestem meg, akkor láttam a műtermében a készülő és elkészült szobrokat, azóta is gyakran járok oda figyelni munkáit. Mindjárt az elején megfigyeltem, hogy Lacit elsősorban a mitológiai, bibliai és történelmi témák érdeklik. Feltűnt az is, hogy a 3 dimenzióban ábrázolt tárgyat, helyzetet különös, szokatlan aspektusból ábrázolja, láttatja a szemlélővel. Már első alkalommal megmutatta nagyszabású elképzelését az Utolsó vacsora felülnézeti megörökítését.

Egyik jellemzője tehát, hogy szokatlan helyzetben ábrázol valamit. Az eltelt időben végig követhettem a rajztól, a drótvázon agyagból készült
vázlatokon át a mű kibontakozásának folyamatát.
Itt egy újabb idézetet kell megemlítenem:
"A szobor benne van a kőben, csak a felesleget kell eltávolítani"
mondta Michelangelo, mondása nemcsak a márványra, kőre érvényes a fára is igaz. Itt azt is meg kell említeni, hogy a fa szerkezete, az hogy holtában is változik, még nehezebbé teszi a művész dolgát.
Fontosnak tartom, igaz csak a saját szemszögemből, hogy Laci szobrai alakok, figurák. Magam ugyanis jobban szeretem a felismerhető figurákat, mint az elvont térelemeket.
Hadd fejezzem be stílszerűen e rövid kis gondolatsort egy újabb idézettel, mely Megyeri László ars poétikája.
"Mióta eszközhasználó emberként létezünk, hisszük magunkról, hogy ácsolhatunk olyan hajót, amelyben minden állatból egy pár elfér, lajtorját, ami az égig ér, szerkezetet, ami a mennyig repít, várkaput, amit senki sem tör át.

Mikor a Titanic útnak indult, a természeti erők feletti győzelemről szóltak a hírek és arról, hogy néhány egyenletre vagyunk a világ működésének megértésétől. A relatív törvényű világ hirtelen mindezt elsüllyesztette! Kezdhettük újra építeni törvényeinket és szerkezeteinket.

Ezt a mindig újra épülő harmóniát, lendületet és önbizalmat próbálom láttatni ember és saját környezete között" (Megyeri László)

A megnyitóbeszéd elhangzott 2010. február 27-én Gödöllőn.





		Megyeri László kiállítás Tisztelt Művészet barátok! Hölgyeim és Uraim! Nincs nagy gyakorlatom kiállítások megnyitásában, ezért nézzék el a hibáimat. Azt megfigyeltem, hogy szívesen használnak a szónokok idézeteket, ezt teszem. "Itt állok, mást nem tehetek" Miként Luther Márton mondta, amikor az egyházi bíróság elé idézték téziseinek kifüggesztéséért. Engem ugyan nem idéztek ide, hanem felkértek a megnyitóra, Szekeres Erzsó a Levendula Galéria tulajdonosa és Megyeri László szobrász barátom. Megyeri László munkásságát és őt magát is, mintegy 15 éve ismerem. Először a restaurátort kerestem meg, akkor láttam a műtermében a készülő és elkészült szobrokat, azóta is gyakran járok oda figyelni munkáit. Mindjárt az elején megfigyeltem, hogy Lacit elsősorban a mitológiai, bibliai és történelmi témák érdeklik. Feltűnt az is, hogy a 3 dimenzióban ábrázolt tárgyat, helyzetet különös, szokatlan aspektusból ábrázolja, láttatja a szemlélővel. Már első alkalommal megmutatta nagyszabású elképzelését az Utolsó vacsora felülnézeti megörökítését. Egyik jellemzője tehát, hogy szokatlan helyzetben ábrázol valamit. Az eltelt időben végig követhettem a rajztól, a drótvázon agyagból készült vázlatokon át a mű kibontakozásának folyamatát. Itt egy újabb idézetet kell megemlítenem: "A szobor benne van a kőben, csak a felesleget kell eltávolítani" mondta Michelangelo, mondása nemcsak a márványra, kőre érvényes a fára is igaz. Itt azt is meg kell említeni, hogy a fa szerkezete, az hogy holtában is változik, még nehezebbé teszi a művész dolgát. Fontosnak tartom, igaz csak a saját szemszögemből, hogy Laci szobrai alakok, figurák. Magam ugyanis jobban szeretem a felismerhető figurákat, mint az elvont térelemeket. Hadd fejezzem be stílszerűen e rövid kis gondolatsort egy újabb idézettel, mely Megyeri László ars poétikája. "Mióta eszközhasználó emberként létezünk, hisszük magunkról, hogy ácsolhatunk olyan hajót, amelyben minden állatból egy pár elfér, lajtorját, ami az égig ér, szerkezetet, ami a mennyig repít, várkaput, amit senki sem tör át. Mikor a Titanic útnak indult, a természeti erők feletti győzelemről szóltak a hírek és arról, hogy néhány egyenletre vagyunk a világ működésének megértésétől. A relatív törvényű világ hirtelen mindezt elsüllyesztette! Kezdhettük újra építeni törvényeinket és szerkezeteinket. Ezt a mindig újra épülő harmóniát, lendületet és önbizalmat próbálom láttatni ember és saját környezete között" (Megyeri László) A megnyitóbeszéd elhangzott 2010. február 27-én Gödöllőn.